Várpalota a Dunántúlon, Veszprém megye északkeleti szélén terül el. A lakosság számát tekintve a megye negyedik városa. A Bakony vadat, a Sárvíz lápos területei halat adtak az itt élő embereknek. A vidék az őskortól lakott terület.A középkorban Palota néven szereplő település fejlődését a XIV. századi vár határozta meg, amelynek mai formáját a XV. században az Újlakiak alakították ki. Palota a XVI-XVII. Században fontos végvár volt, kapitánya a törökök által rettegett, legendás hírű Thuri György többször sikeresen visszaverte a törökök támadását.
 

Palotát 1858-ban mezővárosi rangra emelték, jelentősége azonban a két megyeszékhely, Veszprém és Székesfehérvár miatt fokozatosan csökkent. A hanyatlásnak indult várost a területén nagy mennyiségben feltárt széntelepek indították el a fejlődés útján. A hajdan országos hírű, virágzó céhipart a gyáripar váltotta fel. 1868-ban megindult a szén folyamatos, üzemszerű kitermelése. A település ipar fejlődése három szakaszra bontható. A szén felfedezése és kitermelésének megkezdése volt az első periódus kezdete, a második szakasz a pétfürdői üzemnek az 1930-as éve elején történt felépítése, a harmadik szakasz pedig a város intenzív iparosítása 1945 után.

1950 végére befejeződött a Nitrogén Művek (ma: Péti Nitrogén Rt.) újjáépítése, 1950-1955 között pedig üzembe helyezték a várpalotai lignitkészletre telepített November 7 Hőerőművet (ma: Bakonyi Erőmű Rt.) és az Alumíniumkohót (ma: Inotai Alumínium Kft.). A lendületes fejlődés eredményeképpen 1951. Október 21-én Várpalota várossá alakult a két környező települést, Inotát és Pétfürdőt magába foglalva. 1972-től folyamatosan bővítették és újították fel a város már meglevő vegyipari és egyéb üzemeit. Várpalota 1975-ben Veszprém megyei ipari termelésének 40 %-át adta.

Az intenzív iparosítás időszakában a város lakóinak száma 91,5 %-kal nőtt, 1975-re a lakosság száma 29 000 főre gyarapodott.
Az 1990-es évek elejétől Várpalota ipari élete hanyatlásnak indult. Gazdaságtalan működése miatt elkerülhetetlen volt a bánya fokozatos bezárása majd Pétfürdő 1997. október 1-jei önálló településsé válásával Várpalota elveszítette a Péti Nitrogénművek Rt.-t és mellette több más ipari üzemet mint adóbevételi forrást.

1993-ban indult útnak japán hitel segítésével az a program, amely a település tágabb térségének környezetvédelmi rehabilitációját szolgálja. Mára befejeződtek Várpalotán a gáz- és szennyvízcsatorna-vezetési munkálatok, 1998. Októberére a város új gázfűtőműve is elkészült, amely a Baknyi Erőművet felváltva szolgálja 5800 lakás és intézmény hőellátását. A program keretében felújításra került meg a város vízhálózata is, és az újonnan épült szennyvíztisztító telep, valamint a komposztáló telep is megkezdte működését. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy több műszaki ipari és faipari vállalkozás mára bebizonyította tartós életképességét.

A lakosság száma jelenleg 23.293 fő. Mára az infrastruktúra fejlesztése megindult, jó alapot teremtve ezzel új beruházások létrehozására, hogy a lakosság ne csak a japán hitel visszafizetésével járó negatív élményeket élje át, hanem hasznát is szedjék a tisztább levegő, a kulturált környezet és az új munkahelyek megteremtése által.

Büszkék vagyunk a város gazdag kulturális életére, melynek alapjait a század elején teremtették meg: 1920-ban alakult a Bányász Kórus, 1929-től működik a Bányász Fúvószenekar, 1985-ben alakult a Cserregő Néptáncegyüttes, 1988-ban pedig a Vox Castellana Kamaraegyüttes. Kulturális életünk alapköve az 1956 óta működő Zeneiskola, mely számos művészt és művészetpártolót felnevelt már. A város szülöttjéről - Nagy Gyula festőművészről - elnevezett galéria 1986 óta ad otthon a város állandó képzőművészeti gyűjteményeinek, emellett számos országos rangú kiállításnak, hangversenynek és pódium-előadásnak. Képzőművészeti életünk a Palotai Alkotók Körébe tömörült művészeknek köszönhetően is rangos helyet foglal el megyénkben.

Jelentősebb kulturális rendezvényeink: a Tavaszi Zenei Napok, a Bakony Virágai népművészeti nap, a VárExpó, a Várudvari Nyár, a Fúvószenekari Fesztivál, a Bányásznap és a Várpalotai Napok rendezvénysorozata. Számtalan civil szervezet is működik városunkban, akik a kultúraközvetítő intézményrendszeren kívül szintén értékeket teremtenek, őriznek és továbbítanak az itt élők felé azért, hogy komfortérzetünk, lokálpatrióta szellemiségünk folyamatosan tovább gazdagodjon.